Magyar himzett kézimunkák, népmüvészet

Matyó, kalocsai himzések Magyarországról.
Eredeti magyar népművésztermékek online boltunkból

A magyar himzésröl és népmüvészetröl

A népi hímzés, éppen úgy mint a népdal és a tánc, a népművészet nagyon jellegzetes és elterjedt megnyilvánulása. Eredete a régmúltba nyúlik vissza. Mint a népművészet minden megnyilvánulása, magán viseli az egyes korszakok különböző befolyásainak jeleit. Lakáskultúránk és öltözködésünk igényeinek növekedésével a régi hímzési technikák bővültek, módosultak, és újak is keletkeztek. A hímzés korábban csak a gazdagok kiváltsága volt.
Főként drága anyagokból - bársony meg selyem fehérneműt és ruhadarabokat díszítettek vele. A hímzéshez selyem- de fémszálat (ezüst- és aranyszálat) is használtak. Természetesen a falusi lányok, hímzőnők idővel elsajátított tapasztalataikat, ügyességüket saját öltözetük, esetleg használati tárgyaik díszítésére is felhasználták. Főleg kender- és lenvászon alapanyagra hímeztek, hímzőfonaluk pedig házilag növényi festékkel a négy alapszínre - sárgára, kékre, pirosra és feketére - festett kender- vagy lenfonal volt. Ily módon a hímzés lassan a nép körében is elterjedt.

A hímzések szépségét és a népművészek ügyességét a megőrzött népviseleteken mindmáig csodálattal szemléljük. A modern textilipar elterjedése, a technika fejlődése és a megnövekedett élettempó a népi hímzés, mint a ruházati esztétikus kiegészítője iránti érdeklődés hanyatlását vonja maga után. A népviselet lassan eltűnik, s a mai ember életében az egyszerűbb, célszerűbb, olcsóbb konfekciós ruhák váltják fel. A hímzés csak szórakoztató időtöltéssé válik. A népviseletek eredetileg igényes, bonyolult mintáit módosítják, egyszerűsítik, hogy a mai követelményeknek megfeleljenek. Az utóbbi időben a hímzés a divatos öltözködésben ismét elfoglalta őt megillető helyét, mint ruhák, blúzok és gyermekruhák finom és egyszerű díszítése. A népi hímzéssel hímzett különféle abroszok, egyszemélyes terítékek (szettek), terítők, függönyök és díszpárnák megint keresett, divatos kiegészítői és díszítő elemei a modern lakásnak.

Mezökövesd és a matyó hímzés

Matyóföld fővárosa, Mezőkövesd a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál terül el. Világhírű gyógyvizéről híres, s emellett rendkívül változatos népművészeti és kulturális programokkal várja látogatóit. Térsége nem tehetős lakóiról vált ismertté, ennek ellenére színpompás népviselete és díszítőművészete jómódúságot sugallt. A mezőkövesdieket, szentistvániakat és tardiakat "matyóknak" nevezik, amely szó a Mátyás névből ered, hiszen a matyó népművészet magvai még évszázadokkal ezelőtt, Mátyás király korában kerültek a földbe.

A matyó hímzés világszerte ismert és kedvelt, hiszen a benne megjelenő virágdíszek csodálatos színekben pompáznak. A hímzések anyaga fekete klott és fehér vászon volt, mivel eleinte egyszerű vászonhímzéseket készítettek kék és piros fonallal.
A felhasznált színek meghatározott jelentéssel bírtak: pl. a fekete a föld, az erő és a termékenység színe, a piros az öröm, a sárga a Nap, a kék a bánat színe. Az I. világháború után megjelenő zöld színt a gyász kifejezésére használták. A háború halottaira emlékezve zöld folyókával hímezték körbe a kötényeket, amelyek zöld mezőben tarkálló virágokat idéztek.
A matyó népművészet 1948 után az önálló paraszti gazdálkodás felszámolása és a lakosság iparba való kényszerítése miatt már csak szórványosan jelent meg. A népviselet lassú elhalása után a matyó hímzés önálló életet kezdett élni: országos, sőt világhírnévre tett szert.

Kalocsa needlework

also ranks high in popularity. "Writing women" in this town on the Danube in Southern Hungary draw their designs on white or pastel colored fabrics. Daisies, marigolds, cornflowers, poppies, lilies, tulips and roses furnish the colorful motifs. Kalocsa designs are also applied to wall decorations.

The reason embroidery has become so widespread in folk art lies in the ancient custom of dowry. It was expected that a well-to-do peasant family provide their marriageable daughter with a dozen ornate pillows and embroidered sheets, two to four decorated featherbeds and six to eight embroidered tablecloths. It was not uncommon for a girl or young woman coming from a prosperous family to possess up to twenty dresses, for the most part richly embroidered.

The peasant costumes of the Székelys in Transylvania are especially distinctive, preserving more ancestral motifs than those in other parts of the country, probably because of their ethnographic isolation. In Transylvania, the easternmost part of the Carpathian Basin, the greater part of the territory is hilly and, as a result, most of the people breed cattle instead of working in the field. Accordingly, the Székelys have been using hides to make clothes for many centuries. Both men and women wear leather jackets of various lengths and shapes (as the conquering Magyars must have done ages ago) richly embroidered with traditional patterns. Another ancestral material long used by the Magyars is broadcloth made of sheep's wool. The Székelys still make this special cloth and color it with vegetable dyes. The tight, close-fitting men's trousers are made of this thick, stiff cloth, as are other garments.

The women's skirts are always striped. Black and red and green and blue, are the usual colors, especially for the younger women. On Sundays after church the streets of a Székely village are most picturesque as the many-colored striped skirts present a different picture at every step.

Terítők

Párnahuzatok

Matyó alátétek